„Jobb páholy, itt a helyünk. Kicsit fentről, kicsit oldalról nézzük az előadást, hátradőlünk a fotelben – ebből a nézőpontból minden jól látszik. Ha jó az előadás részesének érezzük magunkat, de gyakorta kívülállónak. A darabot többen rendezik, nem mindig koherens, nem baj majd utána lehet értékelni – és kell is. Vannak a másik oldalon is páholyok, onnan kicsit másabb a műsor, és ott van még a zsöllye is. Van aki csak a büféig jut el, sokszor nekik a legnagyobb a hangjuk pedig nem is látják az előadást, legfeljebb a kiszűrődő hangokat hallhatják – van akinek az is elég. A ruhatárnál már nem tudni ki hol ült, vesszük a kalapunkat a portánál együtt távozunk. Mi beültünk és végignézzük, hiszen ezért váltottunk helyet a darabra. Itt a helyünk – Jobb Páholy.”